Hőszigetelés

gipszkarton

burkolás

étterem

Szárazvakolás Szigetelés Gipszkartonozás E-Tüzép.hu Kapcsolat

Szigetelés

Hangszigetelés

A mindennapok nyugalma érdekében a lakóépületet meg kell védeni a környezetből érkező zajhatásoktól. amelyek zavaróan hatnak ránk. Bár a hő- és hangszigetelő rendszerek felépítése igen gyakran hasonló, vagy azonos, ugyanakkor ez semmiképpen nem általánosítható, hiszen a kiváló hőszigetelő rendszerek sok esetben teljesen alkalmatlanok a hangszigetelésre.

Hangszigetelést több célból alkalmazunk: ha saját területünket kívánjuk megvédeni a kívülről jövő hangoktól, a szomszédos, illetve az alsó, felső lakás felől kívánjuk elszigetelni magunkat, illetve az épület szerelvényeinek általános zajairól akarjuk megóvni saját lakásunkat. Előfordulhat, hogy saját lakásunk zajától szeretnénk megvédeni a külvilágot, egy hangstúdiónál pedig a belső tér akusztikája mellett elsődleges, hogy zaj semmilyen irányból se juthasson át. Az MSZ 15601-1: 2007 Épületakusztika. 1. rész. Épületen belüli hangszigetelési követelmények című új magyar szabvány kétféle hangszigetelési követelményértéket különböztet meg: a minimális akusztikai minőségéhez tartozó hangszigetelési követelményérték teljesülése esetében a lakók egy része számára nem lesz panaszmentes a szeparáltság, míg az emelt szintű akusztikai komforthoz tartozó hangszigetelési követelmény betartásakor jelentősen csökken a zajszennyezettség.

A jó hangszigetelő anyagban (elsősorban a szálas szerkezetűek, tehát a kőzetgyapot és az üveggyapot) a hang (illetve a levegő rezgése) hővé alakul, és felemésztődik. A polietilén habnak is lehet is kisebb mértékű hangszigetelő hatása, általában a lépéshangszigetelésnél alkalmazhatjuk, a lakótereket elválasztó födémek kialakításánál, hogy a lakók nyugalmát ne zavarja, ha felettük zajlik az élet. A muanyag keményhab hoszigetelo anyagok (EPS, XPS, PUR) akusztikai tulajdonságai rosszak, hangszigetelésre ezek az anyagok nem alkalmasak. A lágy PE habok, a rugalmassá tett EPS habok, valamint a nagy testsuruségu szálas szigetelo anyagok alkalmasak az épület szerkezeteiben terjedo testhangok szigetelésére, úsztatott padlókban, de a levegoben terjedo hangok ellen nem. Hangelnyelésre általában a közepes, vagy nagyobb testsuruségu szálas anyagok (üveggyapot, ásványgyapot) alkalmasak
Akárcsak a hőszigetelésnél, ebben az esetben is a rések szigetelése az elsődleges feladat. A hézagokat habszivacs tömítéssel, majd poliuretán habbal vagy szilikon tömítőmasszával kell kitöltenünk. A tömítés sérüléseit rugalmas hézagkitöltő anyagokkal, felragasztható, vagy horonyba szorítható gumi- és műanyagtömítésekkel javíthatjuk.

A homlokzati hőszigeteléseknél alkalmazott szálas szigetelő paplan, és az arra kerülő szilárd borítás, burkolólap vagy hálóra felhordott vakolat hangszigetelés szempontjából is kiváló, mert a kemény burkolat visszaveri a hang legnagyobb részét, az alatta levő szigetelőanyag pedig elnyeli a szerkezetbe bejutó levegőrezgést, ahogyan külső hangszigetelési szempontból is megfelelő a tetőtér-beépítések klasszikus hőszigetelése , ahol a külső héjazat visszaveri a hangot, a maradékot pedig elnyeli a vastag szigetelő paplan.

Belső hangszigetelés esetén megfelelő hatékonyságú hangszigetelő falburkolatot úgy készítünk, hogy a falazatra egy tartó rácsszerkezetet erősítünk fel (ami lehet tetőlécből készült faanyag, dübelekkel rögzítve, vagy fém tartóprofil) - a rács közeibe kerül a szálas szerkezetű hangszigetelő réteg, majd erre a belső borítás, leggyakrabban gipszkarton burkolat A rácsszerkezet és a szigetelőanyag vastagsága egymással összhangban legyen.

Hőszigetelés

A hőszigetelés összetett fogalom, nemcsak a hideg elleni védelmet jelenti hanem a káros fűtési melléktermékek kibocsátásának csökkentését, az épület tartószerkezeteit érő hőterhelés csökkentését, ezáltal azok hőmozgásának mérséklését, a belső terek megfelelő komfortfokozatának (hőmérséklet, páratartalom) biztosítását, a téli fűtési hőveszteség csökkentését, a nyári hőterhelés mérséklését, a hőhidak elkerülését, valamint a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódás elkerülését. Nagyon fontos ezért, hogy az egyedi, aktuális probléma megoldásához kiválasszuk a legalkalmasabbat a piacon lévő számtalan termék közül.
A hőszigetelő anyagok lehetnek szálas, vagy habosított kialakításúak. Többféle hőszigetelő lapot lehet alkalmazni a hőszigetelő rendszer során pl.: különböző polisztirol, ásvány- és kőzetgyapotot is. A lapok vastagsága a falfelületen változó, a hőátbocsátási számítások függvényében, illetve szakember által megállapított igény szerint.

A szálas kőzetgyapot termékek köztudottan kiváló páraáteresztők, rendkívül jó hő- és hangszigetelők "A1" NEM ÉGHETŐ kategóriába tartoznak. Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai között természetes módon van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartama alatt állandó.A speciálisan homlokzati hőszigetelésre kifejlesztett kőzetgyapot termékek a kész hőszigetelt vakolt falazatot statikailag rendkívül ellenállóvá teszi a külső mechanikai sérülésekkel szemben. Fajlagosan drágább az előállításuk, mint a polystirol lapnak, ezen kívül extra költséget jelent az egészségügyi és munkavédelmi előírások és követelmények betartása is.

A hőszigetelő rendszert a kőzetgyapot hőszigetelés vastagságának megfelelő lábazati sínről kell indítani, melyet a lábazat szintje fölött, a sínek között dilatációs hézagot hagyva helyezünk el. A kőzetgyapot táblák rögzítésére (ha nincs más a technológiai leírás, pl.: kőzetgyapot lamell) használjunk a ragasztótapaszon kívül fém- vagy műanyagtárcsás dűbeleket. A beágyazásra kerülő üvegszövet impregnált, hogy a ragasztótapaszban fellépő lúgos kémhatással szemben is ellenálló legyen. A szilikát és szilikon alapú vékony fedővakolatok általában drágábbak a diszperziós alapú vakolatoknál, de ebben az esetben a várható élettartalom ellensúlyozza az árkülönbséget.

A egyik legrégebben használatos muanyag termék az építoiparban a polisztirol lap. Kiváló hőszigetelő, gazdaságos, a szálas szigetelésnél fajlagosan olcsóbb.. A gyártási eljárás alapján két csoportba sorolhatók: a hagyományos expandált polisztirol hab (EPS) és a késobb kifejlesztett technológiával készülo extrudált polisztirol hab (XPS).
- Az expandált polisztirol habok (EPS) alapanyaga a koolajból eloállított, hajtógázt és speciális adalékokat tartalmazó "sztirolgyöngy" amit szakaszos gozöléssel duzzasztva, sablonban tömbökké formázznak. A tömböket pihentetés után izzószálas vágóberendezéssel a kívánt méretre vágják. A polisztirol elemek a formázás után még egy ideig (kb. 90 nap) egyre csökkeno mértékben zsugorodnak
- Az extrudált polisztirol habokat (XPS) speciális granulátumból készítik. A gyártás különleges, széles résu extruderben történik. Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetbol adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel Mivel az extrudált PS habok fontos muszaki jellemzoi - vízfelvétel, nyomószilárdság, hovezetési tényezo - lényegesen jobbak mint az expandált PS haboké, ezekkel az anyagokkal teljesen új, más hoszigetelo anyagokkal megvalósíthatatlan szerkezeti megoldásokat készíthetünk. Az extrudált polisztirol habokat a vízbehatásnak kitett helyeken (fordított rétegrendu lapostetok, lábazatok, talajban lévo vízszigetelések védelme), valamint az igen nagy terhelésu hoszigetelt födémszerkezetekben, padlókban (zöldtetok, parkoló tetok, ipari padlók) a viszonylag magas ár ellenére, gazdaságosan alkalmazhatjuk

Vízszigetelés

Épületszerkezeteinket védeni kell a nedvesség hatásaival szemben is, ami jöhet felülrol csapadék formájában, alulról különféle intenzitású talajnedvesség hatásokként, valamint mi magunk is teremtünk nedvesség forrásokat az épületek belsejében a víz használatával, következésképpen ezek ellen az épületeinket szigetelnünk kell. A vízszigetelés esetén különféle anyagok közül választhatunk:

BITUMENES ANYAGOK: (desztillációs bitumenek, oxidált bitumenek, modifikált bitumenek, bitumen emulziók, bitumenes oldatok, stb)
A melegebb éghajlatú déli országokban jobbára a magasabb lágyuláspontú APP-s anyagokat, az északi területeken inkább a "hidegturobb" SBS-modifikálású termékeket részesítik elonyben. Magyarországon mindkét terméket szívesen alkalmazzák. A felhasználás szempontjából a bitumenek legfontosabb jellemzoje a hideghajlíthatóság és a lágyuláspont. Az a két homérsékleti határérték 0 °C-ban amikor a bitumenes termékek még bedolgozhatók illetve alaktartók. A desztillációs bitumeneknél ezek az értékek általában 0 °C és + 60 °C közé esnek, ami nem túl jó érték. Fontos jellemzo még a duktilitás (nyújthatóság) és a penetráció (a bitumen állagának kifejezoje). A bitumenemulzió nagy elonye, hogy melegítés nélkül felhordható és nedves felületen is alkalmazható. A felhordott bitumenemulzió kiszáradása után összefüggo, víztaszító védobevonatot kapunk. Különféle szerves oldószerekben (benzol, benzin stb.) oldva a bitument, bitumenes lakkokat, alapozó mázakat állítanak elo, töltoanyagok hozzáadásával pedig szigetelo masszákat készítenek. Az oldószeres bitumenmázakat foleg bitumenes lemezszigetelések alapozójaként, mutárgyak víztaszító bevonataként, vagy korrózió elleni védobevonatként alkalmazzák.A vízszigetelések leggyakrabban alkalmazott anyagai a bitumenes szigetelo-lemezek. Ezek lehetnek bitumenes vékonylemezek (forró bitumenes vagy hidegragasztás), bitumenes vastaglemezek (lángolvasztás, mechanikai rögzítés vagy leterhelés), páratechnikai lemezek (száraz fektetés vagy pontonkénti ragasztás), zárólemezek felületvédelemmel (lángolvasztás vagy leterhelés) ,valamint öntapadó lemezek.

MUANYAGOK: (plasztomerek: PVC /poli-vinil-clorid/,  PIB /poliizobutilén/, ECB /etil kopolimer bitumen/, EVA /vinil-acetát kopolimer/, OCB /olefin kopolimer bitumen/; elasztomerek: CSM /szulfoklórozott polietilén/, IIR /butilkaucsuk/, EPDM /etilén-propilén-dién-monomer/, CR /polikloroprén)/)
A hagyományos bitumenes szigetelés meglehetosen nehéz, tuz- és balesetveszélyes volta miatt fejlesztették ki a sok tekintetben egyszerubben kivitelezheto, de szigorú technológiai fegyelmet kívánó, egy rétegben alkalmazható muanyag szigetelo rendszereket, amelyek a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók: a plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de ho hatására meglágyuló és alakítható, forró levegovel, vagy oldószerekkel hegesztheto (plasztomer) muanyagok és a nagy nyúlóképességu, rugalmas, hore nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló - így nem hegesztheto - (elasztomer) mukaucsuk lemezek. Az ilyen szigetelo-anyagokat is készíthetik valamilyen erosíto hordozóanyaggal vagy anélkül, fátyol vagy filc alátéttel stb.

EGYÉB ANYAGOK (anyagszigetelések, fémlemezek, vegyianyagok,
telíto anyagok, bevonatok)
Egy vagy kétkomponensu, muanyag vagy szervetlen alapú bevonatok, legtöbbjük kenéssel vagy szórással felhordható. Általában cement, ásványi töltoanyagok és speciális kevero folyadékok alkotják, foként az utólagos szigeteléseknél és a ragasztott kerámia-burkolatok alatti szigetelo bevonatként alkalmazzák. Többnyire nem mérgezok, nem tuzveszélyesek, nedves felületre is felvihetok, fagyra érzékenyek.

toptop

 

Valid HTML
Valid CSS
Check PageRank
MediaCenter.hu
© 2008 Minden jog fenntartva Email:
Tel.: 06-20-985-21-88